"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek.
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."

hijányzol tóni papa szeretünk puszii

E csodálatos földnek
a legnagyobb csodája az ember.
Ki minden fájdalmat legyőz
a temető csendjében.

Ne sirass a fejfámnál állva!
Nem vagyok ott,
Nem alszom.
Ezernyi fúvó szél vagyok,
A hó gyémántragyogása vagyok.
Az érett magba zárt napsugár vagyok.
Őszi eső vagyok.
Ha nyugodt reggelen felébredsz,
Az égre kelő madarak
Fürge szárnycsapása vagyok.
A csillagok éji fénye vagyok.
Ne sirass a fejfámnál állva!
Nem vagyok ott,
Nem alszom.


"Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell,
s akit szeretünk, azt nem feledjük el."

„Ez a legszentebb kötelezettségek egyike, amellyel a barátok,
a családtagok tartoznak egymásnak. Nem hagyják kialudni az
emlékezés lángját, így aztán, ha valaki meghal, nem tűnik el azonnal
és nyomtalanul a világból, valamilyen szinten tovább él, legalábbis
addig, amíg azok élnek, akik szerették. Az ilyen emlékezés fontos
fegyver az élet zűrzavarai és a halál ellen, ez biztosítja a
folyamatosságot a generációk között, hozzájárul a
rendhez és az értelemhez.”